Nyitvatermők és harasztok: a növényvilág ősi csoportjai

Nyitvatermők törzse

Általános jellemzés

A magvas növények egyik fő csoportja. Nevük: a magkezdemény nincs zárt magházban, hanem szabadon a termőlevelek (tobozpikkelyek) felszínén fejlődik.

• Szaporodásukhoz nem kell víz, mert a pollent a szél juttatja el a női ivarsejthez.
• Többségük fás szárú, örökzöld növény; lágyszárú fajok nincsenek.
• Szélporozta növények, virágaik egyszerűek, színes lepellevelek nélkül.

Testfelépítés

Gyökér: fejlett főgyökér, oldalgyökerekkel. Gyakori a mikorrhiza kapcsolat (gombákkal való együttélés).

Szár: fás szár, másodlagosan vastagodik (kambium működése).

Levél: tűlevél vagy pikkelylevél. Szárazságtűrésre jellemző:

• vastag kutikula,
• süllyesztett gázcserenyílás,
• kis levélfelület.

Szaporodás

Egylaki vagy kétlaki növények.

• Porzós toboz: pollen (virágpor) képződik.
• Termős toboz: magkezdemények találhatók rajta.

A szél juttatja el a pollent a magkezdeményhez. A pollen pollencsövet növeszt, amely eljuttatja a hímivarsejtet a petesejthez.

Megtermékenyítés víz nélkül történik. A mag a tobozpikkelyen fejlődik, nincs termés.

Fenyők osztálya

Jellemzők

A nyitvatermők legnépesebb csoportja. Többségük örökzöld fa vagy cserje.

• Tűszerű levelek, vastag viaszréteggel.
• Egylaki, de váltivarú virágok (külön porzós és termős tobozok).
• Szélporozta növények.

Testfelépítés

Szár: fás, magasra növő, sudaras.

Levél: tűlevél, keskeny, kemény, hideg- és szárazságtűrő.

Gyökér: mélyre hatoló főgyökér, sok oldalgyökérrel.

Szaporodás menete

1. A porzós toboz pollenport termel.
2. A szél a pollent a termős tobozra juttatja.
3. A pollen a magkezdeményhez tapad és pollencsövet növeszt.
4. A hímivarsejt eljut a petesejthez → megtermékenyítés.
5. Zigóta → embrió → mag.
6. A mag a tobozban fejlődik, majd kiszóródik.

Tiszafélék osztálya

Jellemzők

• Különálló nyitvatermő csoport.
• Kétlaki örökzöld fák vagy cserjék.
• Tűszerű levelek, de nincs tobozuk.
• A magot piros, húsos magköpeny veszi körül (áltermés-szerű).
• A növény minden része mérgező, kivéve a magköpenyt.
• A magokat állatok terjesztik.

Csikófafélék osztálya

Jellemzők

• Trópusi és szubtrópusi területeken élnek.
• Külsőre pálmára emlékeztetnek, de nem rokonok vele.
• Rövid törzs, nagy, tollas levelek.
• Kétlakiak: külön hím és női egyedek.
• Porzós és termős tobozaik nagy méretűek.
• A hímivarsejtek ostorosak, mozgóképesek, ami ősi tulajdonság.

Harasztok törzse

Általános jellemzők

Ősi szárazföldi növények, már valódi szervekkel: gyökér, szár, levél.

Spórával szaporodnak, mag nélkül.

Nemzedékváltakozás jellemzi:

• Sporofiton (diploid): maga a növény, spórákat hoz létre.
• Gametofiton (haploid): előtelep, rajta történik a megtermékenyítés.

A megtermékenyítés vízhez kötött, mert a hímivarsejt úszik a petesejthez.

Többségük nedves, árnyékos helyeken él.

Korpafüvek osztálya

Jellemzők

• Ősi harasztok, a karbon korban erdőket alkottak.
• Ma főként alacsony, egyszerű felépítésű növények.
• Leveleik kicsik, egyetlen ér fut bennük (mikrofillum).
• Spóráikat tobozszerű spóratartó füzérben hozzák létre.
• Egyes fajok kétféle spórát termelnek (nagy és kis spórát).
• Szaporodásuk vízhez kötött.

Zsurlók osztálya

Jellemzők

• Ősi harasztok, régen fásszárú formáik is voltak.
• Ma lágyszárúak, üreges, tagolt, bordás szárú növények.
• Leveleik aprók, pikkelyszerűek; a fotoszintézist a szár végzi.
• Tavasszal spórás (barnás) hajtás, nyáron zöld, meddő hajtás.
• A hajtások szilícium-dioxidot tartalmaznak → érdes tapintás.
• Szaporodásuk spórákkal történik; a megtermékenyítéshez víz kell.
• A spórák spóratartó tobozban (füzérben) fejlődnek.