Társadalmi rétegződés és állam: jogrend, hatalommegosztás és mobilitás

I. Társadalmi rétegződés

Mi a társadalmi rétegződés? Az egyének és csoportok közötti egyenlőtlenségek rendszere (hasonlat: a földkéreg geológiai rétegei).

Hogyan változott a rétegződés alakja a történelem során?

• Vadászó/gyűjtögető: alig rétegzett (nincs felesleg).

• Mezőgazdasági: piramis alakú (sok szegény alul, kevés gazdag felül).

• Ipari/posztindusztriális: vízcsepp alakú (a középréteg a legnépesebb).

A 4 történelmi rétegződési rendszer

1. Rabszolgaság: emberek birtoklása.

2. Kasztrendszer: születés alapú, zárt, nincs átjárás.

3. Rendi: feudalizmus, jogilag szabályozott jogok és kötelességek, korlátozott mobilitás.

4. Osztály: gazdasági alapú, nyitott, nincs jogi korlát, van mobilitás.

A mai társadalmak 4 osztálya

1. Felső: nagyvállalat-tulajdonosok.

2. Felső-közép: jól fizetett szakértők.

3. Alsó-közép: hivatalnokok (tanárok, rendőrök).

4. Alsó: munkások (gyári, mezőgazdasági).

Marx és Weber elmélete

Mit mondott Marx az osztályokról? Két osztály van: tőkések (birtokolnak) és proletárok (dolgoznak). A viszony kizsákmányoló (értéktöbblet elvétele). A vége forradalom és kommunizmus (állami tulajdon).

Miben tévedett Marx (Weber szerint)? Marx szerint a középréteg eltűnik, Weber szerint viszont megerősödött („új középréteg”: mérnök, orvos).

Mit mondott Weber a rétegződésről? Nemcsak a tulajdon számít, hanem a szaktudás, ügyesség és műveltség is.

Társadalmi mobilitás

Mi a horizontális mobilitás? Szerepváltás azonos szinten (pl. géplakatosból villanyszerelő). Nincs presztízs- vagy fizetésváltozás.

Mi a vertikális mobilitás? Elmozdulás a ranglétrán lefelé vagy felfelé (pl. szakácsból főszakács, vagy mérnökből festő).

Mi a különbség az inter- és intragenerációs mobilitás között?

• Intergenerációs (nemzedékek közötti): a gyermek helyzete a szülőhöz képest változik.

• Intragenerációs (karrier): a saját életpályán belüli változás.

Mi a nyitott és zárt társadalom?

• Nyitott: nagy a mobilitás (pl. osztálytársadalom).

• Zárt: nehéz kitörni (pl. kasztrendszer).

Melyek a mobilitás fő csatornái ma? Oktatás (legfőbb), politika, vállalkozás, házasság.

Mi a meritokrácia? Érdemelvű társadalom: a pozíció a tehetségtől és teljesítménytől függ, nem a származástól.

Szegénység és globális egyenlőtlenség

Mi a különbség abszolút és relatív szegénység között?

• Abszolút: a létminimum alatt él (fogyasztási kosár alapján).

• Relatív: a társadalom többségéhez képest szegény.

Hogyan mérik a globális egyenlőtlenséget? Az 1 főre jutó GDP-vel (vagy GNI-vel).

• Fejlett: magas életszínvonal (pl. USA, Németország).

• Feltörekvő: gyors növekedés, de nagy egyenlőtlenség (pl. Kína, Brazília).

• Fejlődő: mezőgazdasági, szegény (pl. Etiópia).

II. Állam, jog és jogrend

Miért alakult ki az állam? A csoportos túléléshez és a belső konfliktusok szabályozásához kellett.

Mi az állam definíciója? Politikai intézmény, amely körülhatárolt területen monopóliummal rendelkezik a kényszerítésre és az adószedésre.

Mi a jog? Állami úton kikényszeríthető magatartási szabályok összessége.

Mi a különbség társadalmi és jogi norma között?

• Társadalmi: szokás- vagy erkölcsalapú, a közösség vet meg érte.

• Jogi: az állam alkotja, mindenkire kötelező, az állam büntet érte.

Miből áll a jogi norma?

1. Diszpozíció: elvárt viselkedés.

2. Szankció: büntetés.

Mit jelent a jogállam (a jog uralma)? Az állam és a polgárok is a jogrend és az alkotmány keretei között működnek. Véd az állami önkénytől.

Mi az alkotmány? A legmagasabb szintű jogszabály. Az állam berendezkedését és az alapjogokat rögzíti, általános elveket tartalmaz.

Mi a törvény? Az alkotmánynál kisebb erejű jogszabály, amely konkrétan szabályozza az életet.

A jogszabályok hierarchiája

1. Alkotmány

2. Törvények (az alkotmánnyal összhangban)

3. Mellékjogszabályok (rendeletek)

4. Egyedi jogszabályok (ítéletek, határozatok)

Alkotmánybíróság

Mi az Alkotmánybíróság feladata? Nem embereket ítél el, hanem jogszabályokat vizsgál. Ha valami alkotmányellenes, megsemmisíti.

Kik az alkotmánybírók? 15 fő, 9 évre választják őket, kiemelkedő jogászok (legalább 40 évesek), mentelmi joguk van.

Hatalommegosztás

Ki találta ki a hatalommegosztást és miért? Montesquieu, a zsarnokság elkerülése végett.

Melyik a 3 hatalmi ág (és mi a megfelelőjük Szerbiában)?

1. Törvényhozó: parlament.

2. Végrehajtó: kormány.

3. Igazságszolgáltató: bíróságok. (Ezek egymást ellenőrzik.)